• 1
  • 3
  • 2

Ajánlatkérés légtartályra

Márton Krisztián légtartály specialistaTegye fel kérdését, kérjen konkrét árat és határidőt!

Mi azért dolgozunk, hogy:
- az Ön légtartállyal kapcsolatos igényét kielégíthessük,
- a levegő ellátás problémáját megoldjuk
- és kérdéseire választ adhassunk. 
Kérjük minél részletesebben töltse ki űrlapunkat, hogy (minél előbb) korrekt árajánlatot adhassunk!   

Töltse ki az alábbi űrlapot: 

Ajánlatkérés (légtartály)

Az Ön neve *:
Email címe *:
Ajánlatkérésének tárgya/üzenete *:
Telefonszáma *:
Cégnév:
Az ajánlatkérés tartalmazza *:

Szállítási cím:

A csillaggal (*) jelölt mezők kitöltése kötelező!

Kapcsolat


Márton Krisztián légtartály specialista
Az Ön személyes 
szaktanácsadója:

Márton Krisztián
energetikus, szaktanácsadó, légtartály specialista

Mobil: 06-30/449-5946

E-mail: info@legtartaly.hu

Ajánlatkérés ADATLAP

További cégadatokat itt talál

ENGLISH



Gyakori kérdések

A légtartályt milyen helyre telepítsem?

Az elhelyezés általános követelményei a) Megközelíthetőség A légtartályt (beleértve a szerelvényeket és segédberendezéseket is) úgy kell telepíteni, hogy a kezelésre, a karbantartásra és tisztításra, kiürítési és mentési utak kialakítására, valamint az üzemzavar esetén szükséges hűtési intézkedésekre megfelelő tér, illetve távolság álljon rendelkezésre. A kiürítési és mentési utak kialakítására vonatkozó jogszabály előírásait be kell tartani. A hűtéshez szükséges távolságot úgy kell meghatározni, hogy a tűzterheléssel veszélyeztetett légtartály hűtéséhez meghatározott vízmennyiség eljuttatható legyen. A szükséges távolságot és a hűtővíz mennyiségét az illetékes szakhatóság véleményének figyelembevételével kell biztosítani.  b) Elhelyezési távolság Ha a töltet tulajdonságai miatt különleges korlátozás nincs, két szomszédos légtartály között vagy a légtartály legszélső pontja és a határoló épületfal, illetőleg egyéb létesítmény között legalább olyan elhelyezési távolságot kell biztosítani, amely lehetővé teszi a légtartály biztonságos szerelhetőségét, kezelését, karbantartását, továbbá az edény valamennyi szerkezeti elemének és szerelvényének biztonságos ellenőrzését. A légtartály körül a szabadon hagyott elhelyezési távolság legalább 1 m, illetőleg a rendszeres kezelési helyeken legalább 1,5 m, szabad magassága pedig legalább 2 m legyen. A fal mellé telepített állóhengeres nyomástartó edény csonk-mentes felülete és a fal között az elhelyezési távolság 0,5 m-ig csökkenthető, ha ez a rendszeres ellenőrzést és karbantartást nem akadályozza. A légtartály elhelyezésénél figyelembe kell venni a vonatkozó munkavédelmi előírásokat is.  Alapozás A légtartályt talajmechanikailag ellenőrzött talajra és méretezett szerkezetre (pl. alapra, födémre, tartóelemre) kell helyezni. Az alap statikai méretezése – a nyomáspróbára is tekintettel – a legnagyobb terhelésre történjen. A nyomástartó berendezést úgy kell rögzíteni, hogy abból sem az alapra, sem a légtartály szerkezeti részeire, sem a csatlakozó rendszerre a megengedettnél nagyobb igénybevétel ne adódjon át, és ne származzon. A légtartály részét nem képező, az alátámasztására, rögzítésére szolgáló tartószerkezet valamennyi tartóelemének teherbírását, az alapozás, és a talaj teherbírását statikai számítással és tervezői nyilatkozattal igazolni kell. A légtartály részét nem képező, az alátámasztására, rögzítésére szolgáló szerkezeti elemek tervdokumentációjában elő kell írni a szükséges korrózióvédelmet, tűzvédelmet, illetve biztosítani kell az alkatrészek vizsgálhatóságát. A helyiség kialakítása a) A helyiség szerkezeti elemei nehezen gyulladóak vagy nem éghetőek legyenek, a külső falakon lévő nyílászárók kivételével. b) Nyílászárók: a helyiség ajtaja kifelé nyíljon, és önműködően záródjon. A kijárat a helyiség minden részéből akadály nélkül, könnyen elérhető legyen. a nagyobb, mint 50 m2 alapterületű helyiségnek legalább két, lehetőleg egymással szemközti falon lévő kijárata legyen. c) A veszélyes gáz töltetű légtartály helyisége, valamint a szomszédos (határos) helyiségek nem lehetnek légtér kapcsolatban. d) Elválasztások tűzállósága: a szomszédos helyiségektől az elválasztás 0,5 óra tűzállósági határértékű legyen, a helyiségben méretezett robbanófelület biztosított legyen, ha a szomszédos helyiségben potenciális tűzterhelés van, az elválasztás 1,5 óra tűzállósági határértékű legyen. Ha a légtartály tűzvédelmi szigetelésű, akkor elegendő a 0,5 óra tűzállósági határértékű elválasztás. A veszélyes gáz töltetű légtartály helyiségeivel határos helyiségek huzamos emberi tartózkodásra használhatók, amennyiben a válaszfalak nyílásmentesek, gáztömörek és fokozottan tűzveszélyes gázok esetében 1,5 óra tűzállósági határértékűek. e) A huzamos emberi tartózkodásra szolgáló helyiségtől az elválasztás legyen gáztömör és nyílásmentes. E követelmény nem vonatkozik levegő töltetre. f) A folyadék halmazállapotú, fokozottan tűzveszélyes gáz töltetű nyomástartó berendezést tilos talajszint alatti helyiségben létesíteni. Ha földdel takart nyomástartó edény feneke az edény üzemeltetéséhez szükséges aknában van, az akna nem minősül helyiségnek.   A helyiség használata a) Gáz töltetű légtartály t általában tilos létesíteni huzamos tartózkodásra szolgáló helyiségben. Ez az előírás nem vonatkozik levegőre, nitrogénre, széndioxidra, nemesgázokra és gáz halmazállapotú oxigénre, ha a helyiség szellőztetésével biztosítva van, hogy veszélyes gázkoncentráció ne alakulhasson ki. b) Ha a létesítményben folytatott gyártástechnológiai folyamatok indokolják, gáz töltetű légtartály helyiségében akkor tárolható éghető folyadék, ha azt olyan zárt rendszerű tartályban tárolják, aminek a gázterében műszaki megoldás kizárja robbanóképes elegy képződését vagy a tárolótartályt legalább robbanásállóan méretezték. egyéb éghető anyag, ha azt tűz- és robbanásveszélyt kizáró zárt tartályban tárolják. Nem vonatkozik az éghető anyag tilalma a technológia és az épület berendezéseire, azok szigeteléseire (pl. kábelburkolat, védődoboz, csővezeték hőszigetelése), amelyek a létesítmény üzemeltetéséhez szükségesek.   Szellőzés a) A gáztöltetű légtartály helyiségében méretezett, a veszélyes gázkoncentráció kialakulásának megakadályozására alkalmas szellőzés legyen. Ha a töltet veszélyes (vagy olyan a töltet, amelyből veszélyes gázok, gőzök keletkezhetnek), szükséges esetén a technológiai folyamat önműködő leállítását is biztosítani kell. b) Ha a gáz töltet nem veszélyes, vagy veszélyes töltet esetében a műszaki tömörség tartósan biztosítva van és normál üzemre jellemző kibocsátó forrás nincs, elegendő a veszélyes oxigéndúsulás vagy -hiány megakadályozása. Ez esetben megfelelőnek minősíthető a szellőzés, ha a természetes szellőzésű helyiségben legalább a padlófelület 1/100-ad részének megfelelő teljes keresztmetszetű, közvetlenül szabadba nyíló szellőzőnyílás van; a nyílások elhelyezését a gáz töltet sűrűsége határozza meg, vagy a mesterséges szellőzésű helyiségben óránként kétszeres légcsere biztosított. c) Mesterséges szellőzés esetén a mesterséges szellőzés folyamatosan működjön, vagy nem megengedett értékű gázkoncentráció esetén gázérzékelő berendezés automatikusan indítsa el a szellőzést, mely veszélyes gáztól mentes szellőző levegőt biztosítson, a gázérzékelő a töltet veszélyes gázösszetevőjére alkalmas és rendszeresen, szakszerviz által bizonylatoltan ellenőrzött legyen, a szellőztető berendezés leállását a személyzet részére jelezni kell, indokolt esetben emellett a technológiai folyamat önműködő leállítását is biztosítani kell (veszélyes, vagy egyéb olyan töltet esetében, amelyből veszélyes gázok, gőzök keletkezhetnek), a távozó levegőáramot vagy veszélytelenül el kell vezetni, vagy más módon kell ártalmatlanítani (szükséges esetben a töltőlétesítményt részlegesen, vagy teljesen burkolni kell). d) Elszívó nyílások: Más helyiségek szellőzésére szolgáló levegő-elszívónyílás nem lehet abban a helyiségben, amelyben olyan légtartály van, amelynek töltete veszélyes, vagy töltetéből veszélyes gázok, gőzök keletkezhetnek.   Csatornák, aknák, nyílások a) A levegőnél nehezebb vagy cseppfolyósított gáz töltetű nyomástartó berendezés helyiségében folyadékzár nélküli csatorna-lefolyó, nyitott akna, nyitott csatorna és pincenyílás, továbbá más helyiségek szellőzőnyílása nem lehet. E követelmény sűrített levegő töltetre nem vonatkozik. b) A folyadékzár feltöltött állapotáról az üzemben tartó köteles gondoskodni. c) A veszélyes folyadék, továbbá levegőtől nehezebb, vagy cseppfolyós halmazállapotú veszélyes gáz töltetű légtartály helyiségében folyadékzáras csatorna-lefolyó sem lehet. d) Éghető anyag töltetű berendezéseknél be kell tartani a vonatkozó jogszabály előírásait. Létesítés szabad térben Terepviszonyok a) Folyadék vagy levegőnél nehezebb gáz töltetű légtartály lejtős terepen történő elhelyezésekor meg kell akadályozni (pl. fallal, földsánccal), hogy a töltet aknába, csatornába, pincenyílásba vagy más helyiségek szellőzőnyílásába jusson. b) A veszélyes folyadék és cseppfolyósított veszélyes gáz töltetű, föld feletti légtartály biztonsági- és védőtávolságán belül a terepviszonyokat úgy kell kialakítani, hogy a folyadék halmazállapotban kiszabaduló töltet ne hatoljon a környező talajba, a berendezés alatt veszélyes mennyiségben ne gyűljön össze. A biztonságos terep kialakítása megvalósítható például, ha a szilárd padozat burkolata a légtartály alatt – fekvőhengeres edények és töltő berendezések esetében a csatlakozások és szerelvények környezetében – keményre döngölt föld, vagy betonból, illetőleg burkolólapokból készült, és mintegy 2 %-os lejtésű abban az irányban, ahol terepszintnél mélyebben fekvő helyiség, térség, csatornalefolyó, valamint gyújtóforrás nincs. c) Csoportban telepített berendezések környezetében a lejtés irányát úgy kell megállapítani, hogy a berendezések egymást ne veszélyeztessék, továbbá a lejtési irány kivételével a többi oldalon a szilárd talajt legalább 0,5 m magas gáttal kell határolni. Bővebben lásd: http://www.legtartaly.hu/legtartaly-kisokos/