Az elhelyezés általános követelményei
a) Megközelíthetőség
A légtartályt (beleértve a szerelvényeket és segédberendezéseket is) úgy kell telepíteni, hogy a kezelésre, a karbantartásra és tisztításra, kiürítési és mentési utak kialakítására, valamint az üzemzavar esetén szükséges hűtési intézkedésekre megfelelő tér, illetve távolság álljon rendelkezésre.A kiürítési és mentési utak kialakítására vonatkozó jogszabály előírásait be kell tartani.A hűtéshez szükséges távolságot úgy kell meghatározni, hogy a tűzterheléssel veszélyeztetett légtartály hűtéséhez meghatározott vízmennyiség eljuttatható legyen.A szükséges távolságot és a hűtővíz mennyiségét az illetékes szakhatóság véleményének figyelembevételével kell biztosítani.
b) Elhelyezési távolság
Ha a töltet tulajdonságai miatt különleges korlátozás nincs, két szomszédos légtartály között vagy a légtartály legszélső pontja és a határoló épületfal, illetőleg egyéb létesítmény között legalább olyan elhelyezési távolságot kell biztosítani, amely lehetővé teszi a légtartály biztonságos szerelhetőségét, kezelését, karbantartását, továbbá az edény valamennyi szerkezeti elemének és szerelvényének biztonságos ellenőrzését.A légtartály körül a szabadon hagyott elhelyezési távolság legalább 1 m, illetőleg a rendszeres kezelési helyeken legalább 1,5 m, szabad magassága pedig legalább 2 m legyen.A fal mellé telepített állóhengeres nyomástartó edény csonk-mentes felülete és a fal között az elhelyezési távolság 0,5 m-ig csökkenthető, ha ez a rendszeres ellenőrzést és karbantartást nem akadályozza.A légtartály elhelyezésénél figyelembe kell venni a vonatkozó munkavédelmi előírásokat is.
Alapozás
A légtartályt talajmechanikailag ellenőrzött talajra és méretezett szerkezetre (pl. alapra, födémre, tartóelemre) kell helyezni.Az alap statikai méretezése – a nyomáspróbára is tekintettel – a legnagyobb terhelésre történjen. A nyomástartó berendezést úgy kell rögzíteni, hogy abból sem az alapra, sem a légtartály szerkezeti részeire, sem a csatlakozó rendszerre a megengedettnél nagyobb igénybevétel ne adódjon át, és ne származzon.A légtartály részét nem képező, az alátámasztására, rögzítésére szolgáló tartószerkezet valamennyi tartóelemének teherbírását, az alapozás, és a talaj teherbírását statikai számítással és tervezői nyilatkozattal igazolni kell.A légtartály részét nem képező, az alátámasztására, rögzítésére szolgáló szerkezeti elemek tervdokumentációjában elő kell írni a szükséges korrózióvédelmet, tűzvédelmet, illetve biztosítani kell az alkatrészek vizsgálhatóságát.
A helyiség kialakítása
a) A helyiség szerkezeti elemei nehezen gyulladóak vagy nem éghetőek legyenek, a külső falakon lévő nyílászárók kivételével.
b) Nyílászárók:
a helyiség ajtaja kifelé nyíljon, és önműködően záródjon. A kijárat a helyiség minden részéből akadály nélkül, könnyen elérhető legyen.a nagyobb, mint 50 m
2 alapterületű helyiségnek legalább két, lehetőleg egymással szemközti falon lévő kijárata legyen.
c) A veszélyes gáz töltetű légtartály helyisége, valamint a szomszédos (határos) helyiségek nem lehetnek légtér kapcsolatban.
d) Elválasztások tűzállósága:
a szomszédos helyiségektől az elválasztás 0,5 óra tűzállósági határértékű legyen,a helyiségben méretezett robbanófelület biztosított legyen,ha a szomszédos helyiségben potenciális tűzterhelés van, az elválasztás 1,5 óra tűzállósági határértékű legyen. Ha a légtartály tűzvédelmi szigetelésű, akkor elegendő a 0,5 óra tűzállósági határértékű elválasztás.A veszélyes gáz töltetű légtartály helyiségeivel határos helyiségek huzamos emberi tartózkodásra használhatók, amennyiben a válaszfalak nyílásmentesek, gáztömörek és fokozottan tűzveszélyes gázok esetében 1,5 óra tűzállósági határértékűek.
e) A huzamos emberi tartózkodásra szolgáló helyiségtől az elválasztás legyen gáztömör és nyílásmentes. E követelmény nem vonatkozik levegő töltetre.
f) A folyadék halmazállapotú, fokozottan tűzveszélyes gáz töltetű nyomástartó berendezést tilos talajszint alatti helyiségben létesíteni. Ha földdel takart nyomástartó edény feneke az edény üzemeltetéséhez szükséges aknában van, az akna nem minősül helyiségnek.
A helyiség használata
a) Gáz töltetű légtartály t általában tilos létesíteni huzamos tartózkodásra szolgáló helyiségben. Ez az előírás nem vonatkozik levegőre, nitrogénre, széndioxidra, nemesgázokra és gáz halmazállapotú oxigénre, ha a helyiség szellőztetésével biztosítva van, hogy veszélyes gázkoncentráció ne alakulhasson ki.
b) Ha a létesítményben folytatott gyártástechnológiai folyamatok indokolják, gáz töltetű légtartály helyiségében akkor tárolható
éghető folyadék, ha azt olyan zárt rendszerű tartályban tárolják, aminek a gázterében műszaki megoldás kizárja robbanóképes elegy képződését vagy a tárolótartályt legalább robbanásállóan méretezték.egyéb éghető anyag, ha azt tűz- és robbanásveszélyt kizáró zárt tartályban tárolják. Nem vonatkozik az éghető anyag tilalma a technológia és az épület berendezéseire, azok szigeteléseire (pl. kábelburkolat, védődoboz, csővezeték hőszigetelése), amelyek a létesítmény üzemeltetéséhez szükségesek.
Szellőzés
a) A gáztöltetű légtartály helyiségében méretezett, a veszélyes gázkoncentráció kialakulásának megakadályozására alkalmas szellőzés legyen. Ha a töltet veszélyes (vagy olyan a töltet, amelyből veszélyes gázok, gőzök keletkezhetnek), szükséges esetén a technológiai folyamat önműködő leállítását is biztosítani kell.
b) Ha a gáz töltet nem veszélyes, vagy veszélyes töltet esetében a műszaki tömörség tartósan biztosítva van és normál üzemre jellemző kibocsátó forrás nincs, elegendő a veszélyes oxigéndúsulás vagy -hiány megakadályozása. Ez esetben megfelelőnek minősíthető a szellőzés, ha a természetes szellőzésű helyiségben legalább a padlófelület 1/100-ad részének megfelelő teljes keresztmetszetű, közvetlenül szabadba nyíló szellőzőnyílás van; a nyílások elhelyezését a gáz töltet sűrűsége határozza meg, vagy a mesterséges szellőzésű helyiségben óránként kétszeres légcsere biztosított.
c) Mesterséges szellőzés esetén
a mesterséges szellőzés folyamatosan működjön, vagy nem megengedett értékű gázkoncentráció esetén gázérzékelő berendezés automatikusan indítsa el a szellőzést, mely veszélyes gáztól mentes szellőző levegőt biztosítson,a gázérzékelő a töltet veszélyes gázösszetevőjére alkalmas és rendszeresen, szakszerviz által bizonylatoltan ellenőrzött legyen,a szellőztető berendezés leállását a személyzet részére jelezni kell, indokolt esetben emellett a technológiai folyamat önműködő leállítását is biztosítani kell (veszélyes, vagy egyéb olyan töltet esetében, amelyből veszélyes gázok, gőzök keletkezhetnek),a távozó levegőáramot vagy veszélytelenül el kell vezetni, vagy más módon kell ártalmatlanítani (szükséges esetben a töltőlétesítményt részlegesen, vagy teljesen burkolni kell).
d) Elszívó nyílások: Más helyiségek szellőzésére szolgáló levegő-elszívónyílás nem lehet abban a helyiségben, amelyben olyan légtartály van, amelynek töltete veszélyes, vagy töltetéből veszélyes gázok, gőzök keletkezhetnek.
Csatornák, aknák, nyílások
a) A levegőnél nehezebb vagy cseppfolyósított gáz töltetű nyomástartó berendezés helyiségében folyadékzár nélküli csatorna-lefolyó, nyitott akna, nyitott csatorna és pincenyílás, továbbá más helyiségek szellőzőnyílása nem lehet. E követelmény sűrített levegő töltetre nem vonatkozik.
b) A folyadékzár feltöltött állapotáról az üzemben tartó köteles gondoskodni.
c) A veszélyes folyadék, továbbá levegőtől nehezebb, vagy cseppfolyós halmazállapotú veszélyes gáz töltetű légtartály helyiségében folyadékzáras csatorna-lefolyó sem lehet.
d) Éghető anyag töltetű berendezéseknél be kell tartani a vonatkozó jogszabály előírásait.
Létesítés szabad térben
Terepviszonyok
a) Folyadék vagy levegőnél nehezebb gáz töltetű légtartály lejtős terepen történő elhelyezésekor meg kell akadályozni (pl. fallal, földsánccal), hogy a töltet aknába, csatornába, pincenyílásba vagy más helyiségek szellőzőnyílásába jusson.
b) A veszélyes folyadék és cseppfolyósított veszélyes gáz töltetű, föld feletti légtartály biztonsági- és védőtávolságán belül a terepviszonyokat úgy kell kialakítani, hogy a folyadék halmazállapotban kiszabaduló töltet ne hatoljon a környező talajba, a berendezés alatt veszélyes mennyiségben ne gyűljön össze. A biztonságos terep kialakítása megvalósítható például, ha a szilárd padozat
burkolata a légtartály alatt – fekvőhengeres edények és töltő berendezések esetében a csatlakozások és szerelvények környezetében – keményre döngölt föld, vagy betonból, illetőleg burkolólapokból készült, és mintegy 2 %-os lejtésű abban az irányban, ahol terepszintnél mélyebben fekvő helyiség, térség, csatornalefolyó, valamint gyújtóforrás nincs.
c) Csoportban telepített berendezések környezetében a lejtés irányát úgy kell megállapítani, hogy a berendezések egymást ne veszélyeztessék, továbbá a lejtési irány kivételével a többi oldalon a szilárd talajt legalább 0,5 m magas gáttal kell határolni.